Ha valóban érteni akarjuk, mi történik a magyar felnőttképzésben, érdemes a benyomások helyett a hivatalos adatokból kiindulni. A 2026. április 1-jei FAR-riport alapján jól látszik, hogy a rendszer továbbra is nagy volumenben működik, és a számokból az is kirajzolódik, mely képzési típusok adják ma a piac gerincét.
Mit mutatnak a számok?
A nyilvántartás szerint 17 739 felnőttképző szerepel a rendszerben. Ez önmagában is erős szám, és azt mutatja, hogy a felnőttképzés továbbra is kifejezetten élő, aktív terület Magyarországon. A képzők döntő többsége bejelentés alapján működik, vagyis a piac szerkezete továbbra is egyértelműen ebbe az irányba billen. A részvételi adatok még látványosabbak. A riport szerint a megújult felnőttképzésben 2020. szeptember 1. és 2026. április 1. között összesen 9 445 749 részvétel jelent meg. Fontos, hogy ez nem ugyanaz, mint az egyedi résztvevők száma: ebben a mutatóban ugyanaz a személy többször is szerepelhet, ha több képzésben vett részt. Az összes különböző résztvevő száma 3 021 265 fő. Ez a különbség nem pusztán technikai részlet. Épp ellenkezőleg: jól mutatja, hogy a felnőttképzésben sokan nem csak egyszer jelennek meg, hanem több képzési alkalommal, több témában, több célból is részt vesznek. A rendszer tehát nemcsak széles, hanem ismétlődő használatot is mutat.
Képzési típusok szerint
A képzési típusok szerinti bontás talán még érdekesebb. A legnagyobb tömeget továbbra is az egyéb képzések adják, több mint 5,7 millió részvétellel. Ezt követik a jogszabály alapján folytatott képzések, amelyek több mint 3,2 millió részvételt tesznek ki. Ehhez képest a klasszikusabb értelemben vett szakmai képzések jóval kisebb volument képviselnek: a szakképesítésre felkészítő szakmai képzésekben 361 730 fő, a részszakmára felkészítő szakmai oktatásban 77 450 fő vett részt. Ez alapján a mai magyar felnőttképzésről nehéz lenne azt állítani, hogy elsősorban hosszabb, hagyományos szakmai pályaépítő képzésekre épül. A számok inkább azt mutatják, hogy a piac súlypontja ma azokon a képzéseken van, amelyek gyorsabban, rugalmasabban, sok esetben valamilyen konkrét munkaköri, hatósági vagy működési elváráshoz kapcsolódva jelennek meg.
Hol vannak a súlypontok ma a felnőttképzésben?
Ugyanez látszik a képzések darabszámában is. A riport szerint 2020. szeptember 1. és 2026. április 1. között összesen 1 238 438 képzés szerepel a rendszerben. Ebből 621 511 egyéb képzés, 590 815 jogszabály alapján folytatott képzés, míg a szakmai képzések és részszakmák ehhez képest jóval kisebb darabszámban jelennek meg. A kép tehát következetes: ahol a mennyiségi súly van, ott van a piac napi működésének központja is. A legnépszerűbb szakmai képzések listája különösen izgalmas, mert arról is ad egy gyors pillanatképet, hogy mely területek mozognak most erősebben. A riport szerint az élmezőnyben szerepel az oktatási asszisztens, az elektromoshálózat-szerelő, -javító, a bolti eladó, valamint a fitnesz- és rekreációs programok irányítója. Szintén előkelő helyen van a vagyonőr, testőr, a manikűrös, pedikűrös, a gyermekfelügyelő, dajka, illetve több olyan képzés is, amely szolgáltatási, műszaki vagy digitális munkakörökhöz kapcsolódik.
Legnépszerűbb iparágak
Ezek a nevek önmagukban is beszédesek. Jól látszik, hogy a kereslet egyszerre húz az oktatási, kereskedelmi, műszaki, személyi szolgáltatási és gyakorlati, gyorsan hasznosítható kompetenciákat adó területek felé. Ez óvatosan ugyan, de arra is utal, hogy a felnőttképzés ma erősen követi a mindennapi munkaerőpiaci és működési igényeket. Az áprilisi adatok azért is érdekesek, mert a márciusi riporttal összevetve is növekedés látszik. Több lett a nyilvántartott képző, nőtt az összes részvétel száma, emelkedett a különböző résztvevők száma, és a képzések teljes darabszáma is bővült. Ezek kumulált adatok, tehát nem napi piaci fordulatot mutatnak, de a trend így is egyértelmű: a rendszer nem lassul, hanem tovább épül.
Még mindig van potenciál a felnőttképzésben
Összességében a 2026. áprilisi FAR-adatok alapján a magyar felnőttképzésről három dolgot biztosan el lehet mondani. Először is, továbbra is nagyon nagy léptékű rendszerről beszélünk. Másodszor, a piac tömegét nem elsősorban a hosszabb szakmai képzések, hanem az egyéb és a jogszabály alapján folytatott képzések adják. Harmadszor, a legnépszerűbb szakmai képzések listája alapján a rendszer erősen kapcsolódik a gyakorlati, azonnal hasznosítható tudáshoz.
A legfrissebb számok tehát nemcsak azt mutatják meg, mekkora ma a felnőttképzés Magyarországon, hanem azt is, hogyan működik valójában: sok szereplővel, sok ismétlődő részvétellel, és egyértelműen olyan képzési formákkal, amelyek gyorsan reagálnak a valós igényekre.