2026 elején több olyan változás is életbe lépett a felnőttképzésben, amelyet a már működő felnőttképzőknek és az új képzést indítóknak is érdemes áttekinteniük. A legfontosabb újdonságok közé tartozik a képzési és vizsgasikerességi mutatók bevezetése, a mikrotanúsítványok részletszabályainak megjelenése, valamint több, a végrehajtási rendeletet és az adatszolgáltatást érintő pontosítás.
A hatályos keretet továbbra is elsősorban a 2013. évi LXXVII. törvény és a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet adja.
1. Bevezették a képzési és vizsgasikerességi mutatókat
A 2026. január 1-jén hatályba lépett 473/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet kifejezett célja a felnőttképzés minőségének javítása és a résztvevői választás támogatása azzal, hogy bevezeti a képzési és vizsgasikerességi mutatókat. Ez nem pusztán kommunikációs változás: a szabályozás ahhoz teremt adatkapcsolatot és közzétételi keretet, hogy egyes képzésekhez kapcsolódó eredményességi mutatók nyilvánosan megjelenhessenek.
Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a képzési eredményesség és a vizsgákhoz kapcsolódó adatok szerepe felértékelődik. A törvény szerint a szakképzés információs rendszere a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer számára átadja többek között a szakmai és képesítő vizsgákhoz kapcsolódó adatokat, és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer a meghatározott képzésekhez kapcsolódó képzési és vizsgasikerességi mutatókat felnőttképzőnként nyilvánosan közzéteszi.
Mit érdemes tenni?
Aki szakmai képzést vagy más, mutatóval érintett képzést szervez, annak célszerű felülvizsgálnia, hogy a saját képzésszervezési, tanúsítványkiállítási és vizsgához kapcsolódó folyamatai mennyire követhetők és konzisztensen dokumentáltak. A szabályozás iránya egyértelműen az átláthatóság és az összehasonlíthatóság erősítése.
2. Megjelentek a mikrotanúsítvány részletszabályai
A 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelet a mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről szól, és 2024 végén lépett hatályba; a 2026-os gyakorlatban viszont most vált igazán fontossá. A rendelet meghatározza, hogy milyen adatoknak kell szerepelniük a mikrotanúsítványban, és azt is, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan milyen adatokat kell a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben nyilvántartani.
A rendelet alapján a mikrotanúsítványhoz kapcsolódóan rögzíteni kell például a képzés fő adatait, az értékelés és számonkérés módját, a kompetenciák leírását, a kiállító szervezet adatait, valamint a mikrotanúsítvány technikai adatait is. A szabályozás azt is kimondja, hogy a felnőttképző e rendelet szerint jár el, ha a tanúsítványt a rendelet hatálybalépését követően állítja ki.
Mit érdemes tenni?
Aki mikrotanúsítványt adó képzésben gondolkodik, annak nem elég a képzés szakmai tartalmát összeállítania: a kiállítási, nyilvántartási és adatszolgáltatási oldalt is előre meg kell terveznie. Ez különösen fontos dokumentációs és rendszeroldali felkészülést igényel.
3. Pontosodtak az adatkezelési és közzétételi szabályok
A hatályos Fktv. szerint a felnőttképző nemcsak a képzés lebonyolítása és az adatszolgáltatás teljesítése érdekében kezel adatot, hanem a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzététele céljából is. Ez 2026-ban már közvetlenül megjelenik a törvény szövegében, vagyis az adatkezelési logikát is hozzá kell igazítani a nyilvános mutatók rendszeréhez.
Ezért a 2026-os megfelelőség nem csak arról szól, hogy „megvan-e a FAR-adatszolgáltatás”, hanem arról is, hogy a képzéshez kapcsolódó adatok, a tanúsítványok, a vizsgakapcsolódások és a belső adminisztráció mennyire rendezett. Aki ezt most nem rendezi össze, később nehezebben fogja átlátni a saját működését. Ezt az irányt az IKK által közzétett, 2025 decemberi és 2026 januári jogszabály-módosításokhoz kapcsolódó jogértelmezési segédlet is alátámasztja.
4. A felnőttképzési szerződés és a tanúsítvány kérdésében továbbra is fontos a pontos eljárás
A hatályos törvény szerint a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy felnőttképzési szerződést köt, az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén pedig ezt írásban kell megkötni. Ugyanígy továbbra is fontos alapszabály, hogy a belső képzés kivételével a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben tanúsítványt kell kiállítani. Ezek nem új 2026-os szabályok, de a mostani változások mellett különösen fontossá vált, hogy a felnőttképzők ezeket következetesen és helyes eljárásrend szerint alkalmazzák.
5. Mit jelent ez röviden a gyakorlatban?
2026-ban a fő irány nem egy teljesen új rendszer bevezetése, hanem a már működő szabályozás minőségi, adatkezelési és átláthatósági szigorodása. A legfontosabb gyakorlati kérdések most ezek:
-
a képzési adatok és dokumentáció mennyire rendezettek,
-
a tanúsítványkiállítás és a kapcsolódó adminisztráció mennyire szabályos,
-
a mikrotanúsítványos képzéseknél megvannak-e a szükséges tartalmi és nyilvántartási elemek,
-
az érintett képzéseknél fel vannak-e készítve a folyamatok a nyilvános eredményességi mutatók logikájára.
Mire figyeljen most a felnőttképző?
Első lépésként érdemes ellenőrizni, hogy a szervezet jelenlegi működése megfelel-e a 2026. január 1-jétől hatályos szabályoknak, és nem épül-e még régi, 2024–2025 előtti rutinokra. Különösen indokolt az adminisztráció, a tanúsítványkiállítás, a képzési dokumentáció és a mikrotanúsítványhoz kapcsolódó folyamatok felülvizsgálata. Az is hasznos, hogy az érintett felnőttképzők áttekintsék az IKK által közzétett 2025 decemberi–2026 januári jogértelmezési segédletet, mert a jogszabályváltozások gyakorlati értelmezésében ez jelenleg az egyik legfontosabb hivatalos tájékoztató anyag.
Ha nem biztos abban, hogy az Ön képzéseit vagy jelenlegi működését pontosan hogyan érintik a 2026-os változások, érdemes ezt egyedileg áttekinteni. A legnagyobb kockázat most nem feltétlenül az, hogy valaki egyetlen kirívó hibát követ el, hanem az, hogy a működése nem a frissített szabályok logikája szerint épül fel.